majd az egész homályos lett reggelre..
Anyával egy nagy áruházban voltunk,aminek egy kis szűk ékszeres meg kis csecsebecsés folyosóján bóklásztunk és nagyon kerestünk valakit vagy valamit.. de nem.. asszem,hogy Katóval voltam ott és Anyának kerestünk vmi ajándékot.. tudom,hogy olyan kellemes volt ott,mert sok szép szín volt meg olyan hangulatos sárgás féény :D s aztán nemtudom hogy,(s lehet ez nem is ennek az álomképnek a része,de ..)Katóval bicikliztünk hazafele,de Alfalunál hirtelen átmentünk Szárhegyre,mert Kató nem kanyarodott el balra a biciklivel,ami olyan volt,hogy én mellette ültem,gyakorlatilag a levegőben és minden egyes kamion után,ami elment mellettünk csak csodálkoztam,hogy még élünk,mert Katónak nem lehetett mondani,hogy óvatosan meg kerülje ki és vigyázzon,hogy ne essünk le az útszéléről,úgyis azt csinálta.. s akkor asszem megálltunk és sütött a Nap és Apa felhívott engem,hogy ott vannak Udvarhelyen az öregfiú csapattal kosarazni és mi hol vagyunk? s én mondtam,hogy most megyünk hazafele.. s emlékszem,hogy nem akartam,hogy Anya megtudja,hogy kikerültünk Szárhegy fele Alfaluból :p
óóóó.. s még volt csomó fasza része baszki.. s elfelejtettem.. asszem Tihi is benne volt,mert mikor megébredtem ,hogy bevertem a könyökömet,akkor mind ő járt a fejemben,úgyhogy tutkó,hogy benne volt.. na.. sebaj,majd hátha beugrik egyszer. .. hááátha :D
