Pantyval és asszem Bencével mentünk Balázs Mesikéékhez.. az ajtójukkal szemben volt egy svédláda s azon egy fánkostál leterítve egy terítővel s egy papíron írta rajta, hogy SZÁLLODA.. bementünk s Mesi totál közömbösen fogadott, nem mosolygott, semmi, csak ette tovább a KFC-s csirkét.. én megpusziltam a homlokát, de semmi reakció ..bementünk hárman a szobájába, de aztán eszembe ötlött, hogy mégse kellene itt legyünk és minek jöttünk ide, s aztán változott a tér, mentünk a sárga terembe Katóéknak meccsre.. sokkal nagyobb volt és olyan padlója volt, mint a kézdis sportcsarnoknak.. jöttek Magdi mamámék is, ültünk a padon a terem szélén s én néztem a palánk fele s pár pillanatig fekete-fehérben láttam, ott volt Bogdana.. s akkor jött Szilárd, aki kezeli az eredményjelzőt s be kellett tegyenek vmi nagy szivacsokat az egyik öltözőbe, aminek olyan mintája volt, mint az ovis táskámnak.. s mamám is segített neki berakni, én mutattam, hogy hova tegyék s kérdeztem mamát, hogy ezek mikorra lesznek kimosva, hogy tudjunk ráfeküdni, mert igazából azok nagy párnák voltak.. s akkor visszamentünk a terembe s az asztali bíró Árus Tündi anyukája volt, a rendes bírók közül az egyik meg keresztapám ,Gaba, de olyan rendes utcai ruhában.. s aztán a másik egy rendes bíró volt, rendes bíróruhában, Mihai, az a nyeszlett fejű Vásárhelyről..
s még száz egy részlet, ami már nem tiszta
